Aki ismeri az urat az kérem jelezze!

A rajzot én készítettem " réges - régen egy messzi- messzi galaxisban.

Egy régi gyönygyszem

Időszámításunk körülbelül olyan  i.u. 2000 évben járhatott. Nem is tagadhatnám magam a témát illetően.

Ki ő? - A nagy ő!!

Ki ő? Én nem is tudom.

Talán, talán csak egy szívfájdalom.

Ha a szemem néha rá téved,

Körülöttem megáll az élet.

S ha netán ő néz rám.

A szívdobogásom is eláll.

A szívem nagyott dobbant,

mikor idepillant.

Szólni, még sosem hallottam.

Mikor remegeve a közelében álltam.

De azért büszke ajkán fel- fel tűnik, egy büszke mosoly,

Ha mögöttem egyedül, lassan bandukól.

Lehet nem más, mint egy kísértet?

Ki halk, óvatos, és mégis rabjává lesz?

Jöjj, hát jöjj! kísérts csak bátran!

Gyere, s érintsd lelkemet bártan.

2. " Idővel"

Játszik az udvaron a kislány, 

babáját tartva a karján.

Álmodik róla, hogy majd anya lesz.

S férje egy szép szemű kisfiú lesz.

Tova tűnik, minden; gondolja az asszony.

Ő volt a kislány ki játszott az udvaron.

A férje sincs messze, a kiságyat csinálja.

Feleségének, most lesz a második babája.

Elrohant az idő, s pár évtized csupán.

A nagyapának kisunoka lovagol a hátán.

A nagymama kezében megkopott fénykép.

Az egykori kislányt, bevárja az örök békesség.

1. Szeretet

Mesebeli szárnyaidon szállsz,

S a gondot elfelejted tán?

 Ha édesanyád karjaiban ülsz,

A szeretet szárnyain repülsz.

A gyülöletet felejtsd el, örökre!

Mert a pokol emésztésének eszköze.

S amíg a mese szárnyain melegetsz.

Amíg felnősz, annyi mindent tehetsz.